Publications of Bozóki, A.
Gördülő rendszerváltás: az értelmiség politikai szerepe Magyarországon. Rolling Regime Change: The Political Role of Intellectuals in Hungary)
A könyv azt vizsgálja, hogy kik voltak és mit akartak a magyar rendszerváltás legaktívabb résztvevői, és milyen szerepet játszott a demokratikus átalakulásban az ellenzéki értelmiség. Miért épp az értelmiségiek kerültek közel a politika formálásának lehetőségéhez a hanyatló Kádár-korszak idején? Vajon ugyanazok az aktivisták voltak-e folyamatosan kulcsszerepben, vagy periódusonként váltották egymást? Mik voltak az ellenzéki megszólalás lehetőségei az első és második nyilvánosságban, hogyan különült el, majd olvadt össze a kettő? Milyen volt az ellenzéki értelmiségi csoportok közötti munkamegosztás? Hogyan változtak az ellenzéki értelmiségiek gondolkodását formáló eszmék ebben a korszakban? Az értelmiség rendszerváltásban betöltött szerepét vizsgálva valójában az "értelmiség hosszú évtizedéről" érdemes beszélnünk, hiszen a kritikai beszéd kultúrájának megjelenése és elterjedése jóval megelőzte a rendszerváltást, és néhány évig még a rendszerváltás után is fennmaradt. Ez a "hosszú évtized" a Charta '77-tel való szolidaritási petíciótól a disszidens értelmiségiek szamizdat orgánumainak létrejöttén és a demokratikus ellenzék megszerveződésén (1977-1987), a hálózatépítésen és pártosodáson (1988), a kerekasztal-tárgyalásokon (1989) és a parlamenti politizálás megindulásán át (1990) egészen a Demokratikus Charta politikai felíveléséig és hanyatlásáig (1991-1994) tartott. E korszakban jelentős személyi átrendeződések történtek az ellenzéki értelmiségben: a disszidensektől a tárgyalások résztvevőin át az új parlament összetételéig és a rendszerváltás utáni mozgalmak résztvevői köréig jellemző volt az ellenzéki szereplők cirkulációja. A vizsgált történelmi korszak egyes periódusai között jóval nagyobb volt az ellenzéki értelmiségi csoportok összetételének változása, mint folytonossága. Az ellenzékiek eszméit olyan fogalmak alakították, mint a hatalom humanizálása, az engedetlenség, az antipolitika, a civil társadalom, és mindenekelőtt az egyetemes emberi jogok. A békés rendszerváltáshoz vezető radikális reform gondolata megnyitotta az utat a reformértelmiség csatlakozásához. A szabadság, a népszuverenitás, a képviseleti kormányzat, az erőszakmentesség, a konszenzusra törekvés és az Európába visszatérés alapelvei pedig lehetővé tették az alkotmányozást. BOZÓKI ANDRÁS egyetemi tanár a budapesti Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén. Rendszeresen oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és többször is tanított vendégprofesszorként a New York-i Columbia Egyetemen, valamint más nyugati egyetemeken. Számos nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 18 könyv (társ)szerzője, 24 könyv (társ)szerkesztője.
Two Faces of Hungary: From Democratization to Democratic Backsliding. In: P.Ramet S, Hassenstab C, editors. Central and Southeastern Europe Since 1989. Cambridge: Cambridge University Press ; 2019. p. 204-32.
Two Faces of Hungary: From Democratization to Democratic Backsliding
Located in East-Central Europe, Hungary has often found itself at a crossroads of political influences of greater powers as well as of different cultures. Although Hungary enjoyed independence for centuries in its early history, the experience of foreign domination over the last five centuries is one of the defining features of Hungarian public consciousness. Most notably, Hungary was under the control of the Ottoman Empire in the sixteenth and seventeenth centuries the Habsburgs in the eighteenth, nineteenth and the beginning of the twentieth centuries and the Soviet Union from 1945 until the regime change in 1989. Therefore, Hungarians had to master the techniques of survival under foreign domination. They learned how to operate informally, under and within formal, rigid rules, which represented the interests of the dominant foreign power. Nonetheless, during its twentieth-century history, Hungary made some genuine albeit short-lived attempts to achieve democracy. First, there was the brief liberal-democratic government of Count Mihály Károlyi in late 1918. A second attempt was made during the semi-democratic coalition government between 1945 and 1947. Finally, Hungary operated as a democracy for twelve remarkable days during the anti-totalitarian revolution of October 1956. The Hungarian revolution was internally successful but was crushed by the intervention of the Soviet Red Army. These shining moments of recent Hungarian history cannot hide the fact that throughout the twentieth century Hungary enjoyed democracy for one decade only, the 1990s.
Radical Right-wing Populism and Nationalized Religion in Hungary. In: Harasta E, Sinn S, editors. Resisting Exclusion: Global Theological Responses to Populism. Leipzig: Evangelische Verlagsanstalt ; 2019.
Demokrácián innen és túl – a populista kihívás. In: Tamás B, editor. https://www.policysolutions.hu/userfiles/elemzes/300/progressziv_valaszok_a_populizmusra_hl.pdf. Budapest: FEPS – Policy Solutions; 2019. p. 7-13.
Beyond ’Illiberal Democracy’: The Case of Hungary. In: Besirevic V, editor. New Politics of Decisionism. Eleven International Publishing: The Hague; 2019. p. 93-105.
Beyond ’Illiberal Democracy’: The Case of Hungary
The volume New Politics of Decisionism aims to add a new dimension to the literature of populism. It deals with what Carl Schmitt famously coined as ‘decisionism’ – a form of politics based on the rule of a personal will, which is opposed to the rule of impersonal norms of constitutional law. The new politics of decisionism has gained a new form of populism, and it is equally noticeable in old and new constitutional democracies. The contributions follow the Schmittian idea of legally unbounded politics, usually justified with reference to exceptional circumstances – be that global financial crisis, transnational terrorist threats or massive immigration inflows – which require exceptional measures, and address the following issues: what is populism; how do the new politics of decisionism affect democratic processes and institutions; are constitutional democracies equipped to deal with these sort of challenges; can these politics be curtailed by the involvement of other political actors? New Politics of Decisionism consists of three parts. The first part offers theoretical explanations of the concept of populism and the challenges it poses to liberal democracy. The case studies included in the second part serve to explore the origins, forms, and dynamics of populism in contemporary societies. The third part consists of case studies that explore the general issue of whether courts can confront populism.
Száz év talány: Horthy, Kádár, Orbán. Mozgó Világ. 2019;45(1):3-12.
Lépték és irónia - Szociológiai kalandozások (Scale and Irony: Adventures in Sociology. Budapest: L’Harmattan; 2018.
Lépték és irónia - Szociológiai kalandozások (Scale and Irony: Adventures in Sociology
A magyar szociológia utóbbi ötven évének egyik meghatározó és nemzetközileg legismertebb alakja Szelényi Iván. Ahhoz a szociológus-nemzedékhez tartozik, amelyet a társadalmi tények feltárásán és a belőlük levont összefüggések keresésén túl az elméletalkotás igénye vezet. Nem ragad le a szigorú empirikus megközelítésnél, hanem arra törekszik, hogy állításait legalább középszintű elméleti keretben fogalmazza meg. Mindezt innovatív és provokatív módon. A közhiedelemmel ellentétben a tények ugyanis nem beszélnek önmagukért, azokat kontextusba helyezve kell értelmezni, majd - ha lehet - a kontextusból kiemelve a szociológiai elméletalkotás részévé tenni. Legfontosabb műveiben Szelényi mindig képes volt olyan meghökkentő kérdéseket vagy erős állításokat megfogalmazni, amelyekkel megkérdőjelezte a szakmai konszenzust. A Szelényi-recepció hullámzása egyrészt folyamatosan fenntartotta a szerző munkássága iránti érdeklődést, másrészt a szerzőben is megerősítette az alkatától amúgy sem idegen ironikus viszonyt mind művei befogadásával, mind pedig az átfogó társadalom-magyarázatok érvényességével kapcsolatban. Nincs még egy szerző a hazai szociológia történetében, aki több önkritikus reflexiót írt volna saját korábbi munkásságával kapcsolatban, mint ő. Ezek az írások azonban minden esetben az adott téma továbbgondolását, a korábbi állítások új kontextusba helyezését, és így a tudományos diskurzus folytatását hozták magukkal. E kötet szerzői Szelényi életművének kérdésfeltevéseihez kapcsolódnak, azokat értelmezik, kritizálják és gondolják tovább.
Democracy, Dictatorship and Hybrid Regimes: Concepts and Approaches. In: Solska M, Bieber F, Taleski D, editors. Illiberal and Authoritarian Tendencies in Central, Southeastern and Eastern Europe. Bern: Peter Lang; 2018. p. 21-49.
Democracy, Dictatorship and Hybrid Regimes: Concepts and Approaches
Even though the democratic decline has been deemed a global phenomenon, the question of how it manifests itself in the postcommunist world and how it varies across different regions with divergent levels of democratic consolidation has not been sufficiently addressed yet. This book tries to fill the gap and examines the causes and nature of the deteriorating quality of democracy in Central Europe as well as the reversal or stagnation of democratization processes in Southeastern and Eastern Europe. The political elite plays a key role in initiating legislative changes that may lead to democratic backsliding. Its constant commitment to the rule of law and to the practice of self-restraint in securing the independence of judiciary and the rights of political opposition appears hence indispensable for sustainable liberal democracy.
Horthy, Kádár, Orbán: Hundert Jahre Ratsel. Europaische Rundschau: Vierteljahreszeitschrift für Politik, Wirstachaft und Zeitgeschichte. 2018;46(4):25-35.
Hybridregime unter externer Kontrolle: Zum Charakter der ungarischen Politik. Osteuropa. 2018;2018(3-5):146-69.
Hybridregime unter externer Kontrolle: Zum Charakter der ungarischen Politik
Ungarns politisches System ist weder eine Demokratie noch eine Diktatur. Es handelt sich um ein spezifisches Hybridregime. Die Regierung unter Viktor Orbán hat seit 2010 die Gewaltenteilung, wie sie den liberalen Verfassungsstaat kennzeichnet, weitgehend außer Kraft gesetzt. Allerdings werden die Grundrechte der Bürger in Ungarn bis heute weitgehend gewahrt. Das liegt an Ungarns Einbindung in die Europäische Union und der Mitgliedschaft im Europarat. Die Rolle der EU ist jedoch ambivalent. Ihre Rechtsordnung wirkt dem Aufbau eines autoritären Systems entgegen. Gleichzeitig stabilisieren die Gelder aus den EU-Fonds das Regime in Budapest. Da die EU als Verbund demokratischer Staaten gilt, nutzt Orbán zudem die Mitgliedschaft Ungarns, um sein Regime zu legitimieren.
An Externally Constrained Hybrid Regime: Hungary in the European Union. Democratization. 2018;25(7):1173-89.
An Externally Constrained Hybrid Regime: Hungary in the European Union
The paper focuses on the unique, role model characteristics of the Hungarian hybrid regime, the Hungarian political system’s new incarnation forged in the past years’ democratic backsliding process. Following the short review of the main hybrid regime literature and the key analyses putting the democratic quality of the Hungarian political system under the microscope, the paper argues that Hungary’s European Union (EU) membership, the competencies of EU institutions, and the scope of EU law have played a crucial role in the development of the system’s unique characteristics. Based on this argument, the paper qualifies Hungary as an “externally constrained hybrid regime”. However, the EU does not only fulfil system constraining functions regarding the Hungarian regime, but performs system support and system legitimation functions as well. Ultimately, the changing scope of these functions, determined by the European integration’s internal dynamics, influences first and foremost the Hungarian power elite’s strategic considerations about the country’s future EU membership.
Vallás és jobboldali populizmus Magyarországon (Religion and Right-Wing Populism in Hungary). Mozgó Világ. 2018;44(3):17-40.
Die Demokratische Opposition in Ungarn: Selbstbild, Identität und politischer Diskurs. In: Eichwede W, Pauer J, editors. Ringen un Autonomie: Dissidentendiskurse in Mittel- und Osteuropa. Berlin – Münster: LIT Verlag; 2017. p. 2018-307.
Die Demokratische Opposition in Ungarn: Selbstbild, Identität und politischer Diskurs
Der vorliegende Band stellt in vergleichender Perspektive die zentralen Diskurse im Dissens von sechs osteuropäischen Ländern in der Zeit vor 1989 vor. Die Systemkritik der realsozialistischen Diktaturen war der Ausgangspunkt des Dissens. Die strategischen Konzepte, das Selbstverständnis der Dissidenten und ihr Beitrag zum unabhängigen historischen Gedächtnis in ihren Ländern bilden den Leitfaden der Studien. Sieben Autoren - Aleksandr Dani'el' (UdSSR), Andrzej Krajewski (Polen), Máté Szabó, András Bozóki (Ungarn), Cristina und Dragoş Petrescu (Rumänien), Jan Pauer (DDR, ČSSR) - untersuchen Gemeinsamkeiten und Unterschiede in den Länderprofilen.
Dissidenz in der Volksrepublik Ungarn. In: Olteanu T, Spöri T, Jaitner F, Asenbaum H, editors. Osteuropa transformiert: Sozialismus, Demokratie und Utopie . Wiesbaden: Springer; 2017. p. 97-112.
Dissidenz in der Volksrepublik Ungarn
Der vorliegende Sammelband leistet einen interdisziplinären Beitrag zur Osteuropaforschung und analysiert vergangene sowie aktuelle Prozesse in der Region. Die Beiträge schlagen einen Bogen vom Staatssozialismus über die Transformation hin zum Nachdenken über alternative Entwicklungen. Was war der Staatssozialismus? Wie prägte der Transformationsprozess die Staaten Mittel- und Osteuropas? Welche emanzipativen Potenziale ermöglichten diese Prozesse? Angesichts aktueller Entwicklungen erscheint eine intensive Beschäftigung mit der Region wichtiger denn je. Das Buch ist zugleich die Festschrift zu Ehren von Prof. Dr. Dieter Segert, der die Osteuropaforschung durch seine vielschichtigen Zugänge geprägt hat.
Third Way Utopianism: Anarcho-Democratic and Liberal Socialist Ideas in Central Europe. In: Czigányik Z, editor. Utopian Horizons. Budapest – New York: Central European University Press; 2017. p. 77-100.
Third Way Utopianism: Anarcho-Democratic and Liberal Socialist Ideas in Central Europe
The 500th anniversary of Thomas More’s Utopia has directed attention toward the importance of utopianism. This book investigates the possibilities of cooperation between the humanities and the social sciences in the analysis of 20th century and contemporary utopian phenomena. The papers deal with major problems of interpreting utopias, the relationship of utopia and ideology, and the highly problematic issue as to whether utopia necessarily leads to dystopia. Besides reflecting the interdisciplinary nature of contemporary utopian investigations, the eleven essays effectively represent the constructive attitudes of utopian thought, a feature that not only defines late 20th- and 21st-century utopianism, but is one of the primary reasons behind the rising importance of the topic. The volume’s originality and value lies not only in the innovative theoretical approaches proposed, but also in the practical application of the concept of utopia to a variety of phenomena which have been neglected in the utopian studies paradigm, especially to the rarely discussed Central European texts and ideologies.
Nationalism and Hegemony: Symbolic Politics and Colonization of Culture. In: Magyar B, Vásárhelyi J, editors. Twenty-Five Sides of a Post-Communist Mafia State . Budapest-New York: Central European University Press; 2017. p. 459-89.
Nationalism and Hegemony: Symbolic Politics and Colonization of Culture
The twenty-five essays accompany, illustrate and underpin the conceptual framework elaborated in Post-Communist Mafia State, published in conjunction with this volume. Leading specialists analyze the manifestations of the current political regime in Hungary from twenty-five angles. Topics discussed include the ideology, constitutional issues, social policy, the judiciary, foreign relations, nationalism, media, memory politics, corruption, civil society, education, culture and so on. Beyond the basic features of the economy the domains of taxation, banking system, energy policies and the agriculture are treated in dedicated studies. The essays are based on detailed empirical investigation about conditions in today’s Hungary. They nevertheless contribute to the exploration of the characteristic features of post-communist authoritarian regimes, shared by an increasing number of countries in Europe and Central Asia.
Discussion of Aviezer Tucker: Legacies of Totalitarianism: A Theoretical Framework. Vol 15.; 2017. (Perspectives on Politics; vol 15; no 2).
Um Regime Híbrido com Limitacoes Externas: A Hungria na Uniao Europeia. Relacoes Internacionais. 2017;55:99-114.
Um Regime Híbrido com Limitacoes Externas: A Hungria na Uniao Europeia
Este artigo debruça-se sobre as características únicas e exemplares do regime híbrido húngaro, a nova incarnação do sistema político húngaro que surgiu durante o processo de retrocesso democrático dos últimos anos. O artigo defende que a adesão da Hungria à União Europeia (UE), as competências das instituições da UE e o âmbito da legislação europeia têm desempenhado um papel crucial no desenvolvimento das características únicas do sistema. Baseado neste argumento, o artigo qualifica a Hungria como um «regime híbrido com limitações externas». No entanto, a UE não funciona apenas como uma limitação ao sistema do regime húngaro, mas cumpre também funções de suporte e de legitimação do sistema. Em última instância, as variações nestas diferentes funções são determinadas pela dinâmica interna da integração europeia e influenciam as considerações estratégicas das elites húngaras sobre a presença futura do país na UE.
A kívülről korlátozott hibrid rendszer: Az Orbán-rezsim a rendszertipológia tükrében [The Externally Constrained Hybrid Regime: The Orbán Regime in the Light of System Typology]
Ebben az írásban az Orbán-rendszer jellemzőit a nemzetközi hibrid rendszerekre vonatkozó szakirodalom tükrében elemezzük. A demokrácia és diktatúra kérdése nem „vagyvagy”, hanem „többé-kevésbé” probléma, amelyet leginkább egy kontinuumon lehet szemléltetni. A hibrid rezsimek szakirodalmának állításain túl úgy véljük, hogy az Orbán-rezsim olyan, eddig kellő fi gyelmet nem kapott sajátosságokkal rendelkezik, amelynek révén külön kategóriát képez a hibrid rendszerek között. Egyedi jellege abból a paradox helyzetből vezethető le, hogy a magyar hibrid rendszer a demokratikus berendezkedésű tagállamokból álló Európai Unió része. Mivel az EU tagállamai szuverenitásuk egy részét uniós szintre helyezték, Magyarország számára az Európai Unió egyszerre „belpolitikai” és „külpolitikai” tér; rendszerelméleti nézőpontból egyszerre a környezet és a politikai rendszer szerves, elválaszthatatlan része. Ezzel összefüggésben pedig az EU „rezsimfenntartó” és „rezsimkorlátozó” funkciókat egyaránt ellát, ezért Magyarország uralmi formája jelenleg „kívülről korlátozott hibrid rendszernek” tekinthető.
Some Thoughts on Today’s Future. Independent Social Research Foundation Bulletin. 2017;(13):7-11.
Így írunk mi. Az Orbán-rezsim értelmezései (This Is How We Write: Interpretations of the Orbán Regime). Mozgó Világ. 2017;43(2):3-21.
Hungarian ’Exceptionalism’. Reflections on Jeffrey C. Isaac’s Illiberal Democracy. Public Seminar. 2017.
The God of Hungarians: Religion and Right-wing Populism in Hungary. In: Saving the People: How Populists Hijack Religion. New York: Oxford University Press; 2016. p. 129-47.
A Caligula szindróma. Mozgó Világ. 2016;42.(6):31-51.
State and Faith: Right-wing Populism and Nationalized Religion in Hungary. Intersections: East-European Journal of Society and Politics. 2016;2(1):98-122.
Mainstreaming the Far Right: Cultural Politics in Hungary. Revue d’études comparatives Est-Ouest (RECEO). 2016;47(4):87-116.
Múlt nélküli történelem: A magyar demokratikus ellenzék független történelmi emlékezete (History without past: The independent historical memory of the Hungarian democratic opposition)
A magyar demokratikus ellenzék történelemszemléletét a kommunista rendszerrel való szembenállása határozta meg. Ennek főbb pontjait az 1945 utáni korszak, a sztálinizmus, az 1956-os forradalom, a kádári „kiegyezés”, a gazdasági fejlődés, a nemzeti kérdés, Kelet és Nyugat megosztottsága és szembenállása, valamint a rendszerrel szembeni ellenállás eltérő megítélései alkották. A demokratikus ellenzék a rendszerrel élesen szembenállt mindazokban a kérdésekben, amelyek a jelen megítélésére és a jövő perspektíváira vonatkoztak. Abban azonban, paradox módon, hasonlóan gondolkodtak, hogy történelemszemléletükben csak ritkán tekintettek vissza az 1945 előtti múltra. Mivel mind a hatalom, mind az ellenzék elutasította az 1945 előtti rendszert, az ellenzék nem a Kádár-rendszer történelem-értelmezésének egészét kérdőjelezte meg, hanem elsősorban a rezsim öndefinícióját, és ennek történelmi, politikai alapjait utasította el.
Liberális autokrácia? Élet és Irodalom. 2016.
A Párttól a Családig: hatalmi rendszerek és befolyási modellek. In: Magyar polip 3. A posztkommunista maffiaállam. Budapest: Noran Libro; 2015. p. 223-59.
The Illusion of Inclusion: Configurations of Populism in Hungary. In: Thinking Through Transition. Budapest/New York: CEU Press; 2015. p. 275-312.
The Politics of Worst Practices: Hungary in the 2010s. Dossier. 2015;(2).
Hatalmi rendszerek és befolyási modellek. Mozgó Világ. 2015;41.(11):3-20.
A politikai befolyás körei Magyarországon. Mozgó Világ. 2015;42.(12):21-39.
Playing It Again in Post-Communism: The Revolutionary Rhetoric of Viktor Orbán in Hungary. Advances in the History of Rhetoric. 2015;18(1):153-66.
25 Years after the Fall of Iron Curtain: The State of Integration of East and West in the European Union. Brussels: European Commission; 2014.
Free and Unfair: The Hungarian Elections. Transit Online. 2014.
Új kulturális politika: részvétel, sokszínűség és demokrácia. Mozgó Világ. 2014;40(2-3):24-31.
Hungary’s U-Turn. http://www.johnfeffer.com/hungarys-u-turn. 2014.
Elitizmus és populizmus, a két jóbarát. Korkut U, editor. Politikatudományi Szemle; 2014.
Átlépett árnyék. Vol 18 Dec. Magyar Narancs; 2014.
Access to Electoral Rights: Hungary. EUDO Citizenship Observatory. 2013:1-12.
Családi tűzfészek: A kultúra a szimbolikus politika fogságában. Mozgó Világ. 2013;39(10):3-22.
Dictators and Rebellious Civilians. Perspectives on Politics. 2013;11(3. ):841-51.
A kulturális szféra helyzete Magyarországon. Beszélő. 2013;July.
Diktátorok és lázadó civilek. Politikatudományi Szemle. 2013;22(1):131-46.
Populism as Elite Discourse in Hungary. In: Political Elites in Old and New Democracies. Kaliningrad: Emmanuel Kant Baltic Federal University Press; 2012. p. 345-58.
The Transition from Liberal Democracy: The Political Crisis in Hungary. Mediations . 2012;26. (Summer)(1): 1-23.
Chances of Cultural Renewal in Hungary. Visegrad Insight . 2012;(2):76-81.
Szemérmes alkotmányozás. Rendszerváltás és jogállami forradalom 1989-ben. In: Alkotmányozás Magyarországon és máshol. Budapest: MTA; 2011.
Ideas for Institution-Building in Hungary: The Roundtable Talks of 1989.. In: Conference on Parliamentarism in Prague, April 7-9. 2011.; 2011.
Die autoritäre Versuchung: Die Krise der ungarischen Demokratie. Osteuropa. 2011;Voll.. 61.. (No. 12.. December ): 65-88.
Jegyzetek a szabadságról. Ignotus Pál írásai [Notes on Freedom. The Writings of Paul Ignotus]. Bozóki A, editor. Budapest: Gondolat; 2010.
Hungary since 1989. In: Ramet SR, editor. Central and southeast European politics since 1989. Cambridge: Cambridge University Press; 2010. p. 204-32.
A Fidesz radikális, liberális, alternatív szervezet [Fidesz as Radical, Liberal, and Alternative Organization]. In: Bába I, editor. Felgyorsult történelem. [Accelerated History]. Budapest: Demokratikus Átalakulásért Intézet; 2010. p. 357-69.
Diversity and the European Public Sphere: The Case of Hungary. Bergen: Eurosphere; 2010.
Az anarchizmus klasszikusai [Classic Anarchism]. Bozóki A, Sükösd M, editors. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó; 2009.
The deficit of legitimacy : theorizing East Central European communism. In: Frank R, editor. Driving forces of socialist transformation : North Korea and the experience of Europe and East Asia. Wien: Praesens; 2009. p. 113-39.
A stabilitás illúziója a válságot stabilizálja. In: Hankiss E, Heltai P, editors. Münchhausen báró kerestetik : mit kezdjünk a nagy magyar válsággal? Vol 3. Budapest: Médiavilág Kft.; 2009. p. 50-61. (Új reformkor sorozat; vol 3).
A stabilitás illúziója a válságot stabilizálja
The Illusion of Stability Stabilizes the Crisis
Anarchism, Hungary. In: Ness I, editor. The international encyclopedia of revolution and protest : 1500 to the present. Malden, MA: Blackwell; 2009. p. 127-9.
Anarchism, Hungary
Oxford: Blackwell, 127-129.
An Interview with András Bozóki. In: Wasilewska O, editor. Europe Divided: Then and Now. Warsaw: Stefan Batory Foundation; 2009. p. 10-3.
Batthyány, Ervin. In: Ness I, editor. International Encyclopedia of Revolution and Protest. Oxford: Blackwell; 2009.
Preparing for the Revolution: Hungarian Dissident Intellectuals Before 1989. Baltic Worlds. 2009;2(1):41-6.
Merre tovább, Magyarország? : reformkérdések, kérdéses reformok. Budapest: Palatinus; 2008.
Kultúra és esélyegyenlőség. In: Csefkó F, Horváth C, editors. A demokrácia deficitje avagy A deficites hatalomgyakorlás. Pécs: PTE ÁJK; 2008. p. 436-48.
Kultúra és esélyegyenlőség
Conference proceedings. Pécs, October 2007.
Bajkatalógus. Beszélő. 2008;13(9):4.
Consolidation or Second Revolution? : The Emergence of the New Right in Hungary. Journal of Communist Studies and Transition Politics. 2008;24(2):191-231.
Consolidation or Second Revolution? : The Emergence of the New Right in Hungary
The political turn of 1998 in post-transition Hungary marked the beginning of a new era: the rise of the New Right. Fidesz, which used to be a liberal party during the regime change of 1989, later changed its political stance. Under the presidency of Viktor Orban, Fidesz became a centre-right party by adopting a mixed ideology that contained contradictory elements. The reason for Fidesz's electoral success in 1998 was that it responded to the social need for order and democratic consolidation after the turbulent years of political and economic transformation. However, the years when Fidesz governed Hungary (1998-2002) could be characterized by both conservative consolidation and populist mass mobilization. Voters could not fully understand why the rhetoric of 'second revolution' would lead to the consolidation of democracy. This sort of contradictory agenda-setting from above alienated the majority of voters in the 2002 elections so Fidesz was replaced by the returning MSZP-SZDSZ left-liberal coalition government. Despite two electoral losses (2002 and 2006), Fidesz created a second political culture, an alternative polity that established itself as the Hungarian version of the New Right, a mixture of populism, conservatism, and plebeian, redistributionist, economic nationalism. The emergence of the Hungarian New Right reinterpreted social conflicts, and sharpened political division in the society. Adapted from the source document.
Democratization in Central Europe. Taiwan Journal of Democracy. 2008;4(2):1-27.
Democratization in Central Europe
Democratization in Central Europe is a success story in historical perspective. Twenty years after the spectacular collapse of communism, most countries, which had belonged to the “buffer zone” between West Germany and the Soviet Union, now belong to the European Union. The transition was relatively short and was characterized by negotiations, self-limiting behavior, and nonviolence of the participants (with the exception of the Romanian revolution). The ideas of 1989 included negative freedom, free market liberalism, consensual democracy, civil society, and the wish to return to Europe, determined by the social, political, and economic legacies of communism. The short transition was followed by a longer and more difficult consolidation, which was parallel with economic restructuring, privatization, and deregulation. The pain of economic transformation was socially accepted as an “inevitable” part of the process. Social peace could therefore be based on the patience of these societies as well as on the hope to enter NATO and the European Union. In a way, it was an externally driven consolidation. In 2004, most of the Central European countries joined the European Union, which caused a landslide political change in their internal politics. While countries of Central Europe are now inside the EU, which caused some parallel changes in the leadership, the end of post-communism did not seem to bring fundamentally more innovative political elites into the leadership of these societies.
Consolidation or Second Revolution? The Emergence of the New Right in Hungary. Journal of Communist Studies and Transition Politics. 2008;24(2):191-231.
Consolidation or Second Revolution? The Emergence of the New Right in Hungary
The political turn of 1998 in post-transition Hungary marked the beginning of a new era: the rise of the New Right. Fidesz, which used to be a liberal party during the regime change of 1989, later changed its political stance. Under the presidency of Viktor Orba´n, Fidesz became a centre-right party by adopting a mixed ideology that contained contradictory elements. The reason for Fidesz’s electoral success in 1998 was that it responded to the social need for order and democratic consolidation after the turbulent years of political and economic transformation. However, the years when Fidesz governed Hungary (1998–2002) could be characterized by both conservative consolidation and populist mass mobilization. Voters could not fully understand why the rhetoric of ‘second revolution’ would lead to the consolidation of democracy. This sort of contradictory agenda-setting from above alienated the majority of voters in the 2002 elections so Fidesz was replaced by the returning MSZP–SZDSZ left-liberal coalition government. Despite two electoral losses (2002 and 2006), Fidesz created a second political culture, an alternative polity that established itself as the Hungarian version of the New Right, a mixture of populism, conservatism, and plebeian, redistributionist, economic nationalism. The emergence of the Hungarian New Right reinterpreted social conflicts, and sharpened political division in the society.
Ars politica. Budapest: Jószöveg Műhely; 2007.
Anarcho-demokraták : az anarchizmus elmélete és magyarországi története. Budapest: Gondolat; 2007.
Anarcho-demokraták : az anarchizmus elmélete és magyarországi története
Anarcho-democrats: the theory of anarchism and its history in Hungary
Háború és béke. In: Gábor G, editor. A párizsi toronyőr : Kende Péter 80. születésnapjára. Budapest: Pallas; 2007. p. 113-25.
Háború és béke
War and Peace
Die Politik der Opposition im Ungarn der 1980er Jahre. In: Buzogány Á, Frankenberger R, editors. Osteuropa : Politik, Wirtschaft und Gesellschaft. Vol 2. Baden-Baden: Nomos; 2007. p. 261-75. (Weltregionen im Wandel; vol 2).
Hogyan reformáljunk? : Tipikus politikai dilemmák. 2000. 2007;19(3):3-12.
Hogyan reformáljunk? : Tipikus politikai dilemmák
How to Reform? : Typical Political Dilemmas 2000, March 2007. 3-12.
Anarchism in Hungary. CHSP Hungarian studies series. Vol 7. Boulder: Social Science Monographs; 2006.
Formal Institutions and Informal Practices in Hungary. In: Meyer G, editor. Formal Institutions and Informal Politics in Central and Eastern Europe : Hungary, Poland, Russia, and Ukraine. Opladen: Barbara Budrich Publishers; 2006. p. 145-94.
For a European Cultural Renewal. Europäische Rundschau. 2006;34:79-84.
A szabadság kultúrája : Magyar Kulturális Stratégia 2006-2020. Kultúra és Közösség. 2006;10(2):5-29.
A szabadság kultúrája : Magyar Kulturális Stratégia 2006-2020
The Culture of Freedom – Cultural Strategy for Hungary, 2006-2020
The culture of freedom : cultural policy for Hungary in the 21st century. Budapest: Ministry of Cultural Heritage; 2005.
The Image of Europe : The European Integration and the New Central Europe. In: Ortino S, Mastny M, Zagar M, editors. Changing Faces of Federalism : Political Reconfiguration of Europe from East to West. Manchester: Manchester University Press; 2005. p. 85-106. (Europe in change).
Erotikus? Katolikus? Politikus? Beszélő. 2005;10(12).
Erotikus? Katolikus? Politikus?
Viszonválasz György Péternek (Szex hadiállapot idején – 2005. november)
The end of post-communism. Central European Political Science Review. 2005;6(21-22):34-6.
Amit tesznek, valóban több, mint szakma: hivatás. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2005;14(8):5-6.
Consolidation or Second Revolution? : The Politics of the New Right in Hungary. Slovak Foreign Policy Affairs. 2005;4(1):17-28.
Consolidation or Second Revolution? : The Politics of the New Right in Hungary
In his paper, the author intends to explore the problems arising from this consolidation of democracy, with special attention to the New Right that ruled Hungary between 1998 and 2002. The New Right coalition government attempted to consolidate by means of a “second revolution”, which, however, led to its election defeat. According to the author, one of the lessons to be learned from the 1998-2002 electoral period is that in democracy, political and cultural communities are two different things. The New Right government, however, wanted to restructure the cultural community according to a right-wing cultural value-system, and by doing so it suggested that whoever failed to agree with that could not be a member of the political community
L'avenir de la démocratie en Europe : Etat des lieux et propositions de réforme. Schmitter PC, Trechsel AH, editors. Strasbourg: Conseil de l'Europe; 2004.
The future of democracy in Europe : trends, analyses and reforms. Schmitter PC, Trechsel AH, editors. Strasbourg: Council of Europe Publishing; 2004.
Glocalmig series. Vol 6. Bergen: BRIC; 2004.
Az Európai Unió és Magyarország : a passzívan támogatott csatlakozás. In: Bayer J, editor. Az uniós csatlakozás küszöbén : a Magyar politikatudományi társaság 2003. május 30-ai vándorgyűlésének előadásai. Budapest: Magyar Politikatudományi Társaság; 2004. p. 9-21.
Az Európai Unió és Magyarország : a passzívan támogatott csatlakozás
The European Union and Hungary: Accession Passively Approved in Bayer József: At the Accession to the European Union
Két pályaív. In: Merényi M, editor. Gyurcsány a magyar sajtó tükrében. Budapest: Ringier; 2004. p. 206-14.
Két pályaív
Two Career Paths
Hongrie, Étre dans l’Europe sans en etre. In: Rupnik J, editor. Les Européens face à l'élargissement : perceptions, acteurs, enjeux. Paris: Presses de Sciences; 2004. p. 199-223. (Collection académique).
Mitgliedschaft ohne Zugehörigkeit? Aus Politik und Zeitgeschichte. 2004;(5-6).